Hogyan lehetne a Bánk bánt kiszabadítani a megvetett irodalomórai kötelezők tömlöcéből? Sikerült-e Nádasdy Ádám fordításával annyi életet lehelni belé, hogy eltépve láncait a hosszan tartó sötétségből szép lassan kikecmeregjen és elinduljon a fény felé? A potenciál szinte lüktet, a többi már nem…